A jelek szerint miniszterünk nem tévedett, a búza ára, amit heteken át hétpecsétes titokként kezeltek, lassan körvonalazódni látszik, s szerencsére kedvezően alakul. Saša Dragin mezőgazdasági tárcavezető a múlt héten Újvidéken tett látogatásakor – ahol zárt ajtók mögött ismét a agráregyesületek képviselőivel tárgyalt – már arról beszélt, hogy az idén 13–15 dinár körül lesz a kenyérgabona ára. Korábban mondott jóslata a várható 10-20 százalékos áremelkedésről ezzel beigazolódni látszik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami felvásárlás az áfával együtt 12 dináros fölkínált árral nem jelent majd nagy vonzerőt a terményükkel szabadon rendelkező gazdáknak.

Július első felében még vethető a cékla. A rövid tenyészidejű fajtákból ültethetünk a most felszabaduló ágyásokba. A másodvetésben – aszályos években – öntözni kell a céklát. Az ideihez hasonló csapadékos évben valószínűleg nem kell sokat öntözni, bár augusztusban, a gyökérnövesztés időszakában kell a legtöbb nedvesség, mégpedig egyenletes vízellátás tanácsolt. A nedvesség híján a cékla gumói meghasadnak vagy elfásodnak. Az eltarthatóságát is rontja a növekedés idején kialakult vízhiány, mert a gumók „szárazak” maradnak.

A földművestársulások is lehetnek zárt társaságok saját, jól behatárolt érdekeikkel és köreikkel. Erről győződhettünk meg a múlt héten a búzaár körül kialakult huzavonában, ahol a jelenlegi legismertebb gazdaegyesületek szembekerültek egymással annak ellenére, hogy az elmúlt napok termelőkre nézve legfontosabb témájában, a kenyérgabona ára körüli kérdésben nincs közöttük nézeteltérés. Nem találni ma olyan földművest vagy gazdaszervezetet, amely elégedett volna a fölvásárlók részéről – a múlt héten – fölkínált kilogrammonként 10 dinár körüli összeggel. Hogy is lehetne, amikor ez az önköltségi árat sem éri el.

A káposztafélék közül a legtöbb C-vitamint a brokkoli tartalmazza, a második helyen pedig – megelőzve a fejes, a vörös és kelkáposztát – a karalábé szerepel. A karalábéból ugyanakkor évente nagyon keveset fogyasztunk, és azt is zömmel késő tavasztól késő őszig, noha jól tárolható.

Nyersen ropogtatva a legfinomabb, az igazi ízt adja, de főve is ízletes levesben. Salátának is kitűnő, bár kevesen fogyasztják így. Főzelék is készíthető belőle.

A pontytenyésztés klasszikus eljárása nagy, több tíz hektárnyi felületű halastavakon alapszik, amelyekben nagyrészt természetes eredetű (a halastó planktonjaiból és fenékfaunájából származó) anyagokkal táplálkoznak a halak. Az ilyen táplálék tartalmazza azokat a nagy biológiai értékű fehérjéket, amelyek fedezik a ponty esszenciális aminosav-szükségletét. Megtalálhatók benne a szükséges vitaminok, oligoelemek, nagyrészt fedezi a ponty energiaszükségletét is. Így a kiegészítésként adagolt takarmány (gabonafélék) elsősorban szénhidrátot tartalmaz az energiaigény biztosítása érdekében. Az így bejuttatott szénhidrátfelesleg legtöbbször tartalékként, zsír formájában lerakódik a hal szervezetében. Ez az oka annak, hogy a halastavi ponty sokszor túl zsíros, és nem felel meg a korszerű táplálkozási igényeknek. Mivel a természetes tápanyagok mennyisége az ilyen sekély entróf tavakban – amilyenek ezek a halastavak – viszonylag csekély, a szerény termelés céljára is nagy felületek szükségesek.

Németországban a második világháború után alakultak az első gépgyűrűszövetkeztek, majd a német mintára Svédországban, ahol ma a legfejlettebb ez a társulási forma, az ország minden megyéjében van gépgyűrű, Skaraborgban a legnagyobb, százhetven tagja van. Ez a szövetkezet már húsz éve működik. Szerbiában elsőként Péterrévén alakult gépgyűrű, amely már több mint öt éve létezik.

A péterrévei gépgyűrűnek csak hat tagja van. Név szerint Pece Károly, aki egyben a szövetkezet elnöki posztját tölti be, Kiss Zoltán, Bognár Károly, Barsi János, Varga F. József és Péter Ernő. Erről, a vidékünkön még gyerekcipőben járó társulásról Kiss Zoltánnal beszélgettünk.

Teljes gőzzel folytatódik a kukoricakivitel. A tervek szerint az idén Vajdaság (mert Szerbiában elenyésző a piaci felesleg) mintegy 2 millió tonna kukoricát exportál. A tengeri ára pedig tovább kúszik fölfelé. A hírügynökségek már arról számolnak be, hogy az elmúlt héten 13,5 dináros áfa nélküli árat is megadtak kilójáért a felvásárlók. Milyenek az előrejelzések? Vajon meddig növekedhet a kukorica ára?

A címben föltett kérdésre válaszolva két félreértést azonnal el kell oszlatni. A szakember, dr. Berényi János szavaival mondva attól még nem válik biotermékké valami, mert természetes úton, permetezés és műtrágyázás nélkül is megterem, de nem is attól lesz azzá, hogy megfelel a szigorú minőségi elvárásoknak. A rothadt, kukacos meggy is lehet biotermék

Nap mint nap halljuk, olvassuk, hogy mit szabad, mit nem szabad fogyasztanunk. Mindinkább előtérbe kerülnek a zöldségek és a gyümölcsök. Ez utóbbiak közül egyesek vitamin-, mások rosttartalmuknak köszönhetően kedvező hatásúak. Ilyen az egész nyáron érő cukkini, amelynek a virága, az aprócska meg a beért példánya egyaránt fogyasztható.