A pénzügyi szektor már lábadozik a gazdasági világválság következményeitől
A minap látott napvilágot a bankok ügyvitelére vonatkozó, második negyedévi kimutatás, mely szerint a meg nem adóztatott bevétel 76 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi időarányos időszakban. Ez az adat egyértelműen arról szól, hogy a gazdasági válság előidézte megtorpanásból lassan lábadoznak a szerbiai pénzintézetek. Legtöbb hasznot valósított meg a Banca Intesa, az AIK Bank és az Unicredit Bank. Az adatok arról tanúskodnak, hogy tavaly az első félévben 8,7 milliárd dinár profitot mutattak ki a pénzintézetek, az idén ugyanebben az időszakban majdhogynem a dupláját, azaz 15,4 milliárd dinárt. A Szerbiában tevékenykedő 34 ügyviteli bank közül az év első hat hónapjában 12-ben mintegy 2,3 milliárd dinár veszteséggel dolgoztak, viszont 22 bank 17,7 milliárd dinár hasznot valósított meg.
A fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról szóló törvény életbelépése óta több mint háromszázan kaptak munkát Vajdaságban
A testi fogyatékkal élők semmiben nem teljesítenek alul az egészséges munkásoknál (Illusztráció) A Köztársasági Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában ötezer vajdasági fogyatékossággal élő személy neve szerepel. A tartományi kormány által finanszírozott foglalkoztatási program mostani fázisában huszonketten helyezkedhettek el valamelyik vállalatnál.
Megússzuk-e az idei évet az áram árának nagyobb mértékű emelése nélkül?
Diana Dragutinović köztársasági pénzügyminiszter tegnap kijelentette, a villanyáram ára az év végéig már nem valószínű, hogy emelkedni fog, legalábbis nem jelentősen. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hazai villanygazdaságnak nyújtott 40 millió eurós hiteléről szóló szerződés tegnapi ünnepélyes aláírásakor a pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány az Energetikai Ügynökség javaslatára dönthet a villanyáram árának emeléséről, ilyen javaslat azonban mindeddig nem érkezett a kormányhoz.
Terjeszkedő svéd divatcég
A H&M divatcég üzleti érdekeltségei a nagyvilágban A kedvezőtlen piaci állapotok ellenére is sikeres a svéd H&M ruházati áruházlánc, amely hamarosan Horvátországban és Törökországban is megjelenik. Sajnos középtávú tervei között Szerbia nem szerepel.
ÉPÍTŐIPAR
A szerbiai építőipari dolgozók három szakszervezete szeptember 8-ára egyórás tiltakozó sztrájkot hirdetett az ágazatban tevékenykedők áldatlan helyzete miatt. A sztrájkolók szerdán 10 órától 11 óráig megszakítják a munkát, és ez alatt az idő alatt a munkehelyükön vagy munkáltatójuk irodája előtt gyülekeznek.
NAGYBECSKEREKI IPOK
Mladen Sikimić, dr. Branislav Martinov (G17 Plusz) és Milena Prstojević (SDP) (Fotó: Kecskés István) A szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDP) mellett már a G17 Plusz nagybecskereki városi bizottsága is támogatja a dolgozók azon kezdeményezését, hogy hozzanak létre tényfeltáró bizottságot a helybeli IPOK kukoricafeldolgozó rt. privatizációjának kivizsgálására. A kezdeményezők a privatizációs szerződés megsemmisítését követelik. Milena Prstojević, a SZDP képviselője szerint ez az IPOK utolsó esélye a talpra álláshoz, a kukorica betakarítása után már jóval nehezebb lesz.
Mitévők legyünk, ha szorít a havi hitelrészlet?
A Szerbiai Bankok Egyesülete a közelmúltban tette közzé, hogy július folyamán a polgárok és a gazdaság 1629,37 milliárd dinár tartozást halmozott fel. Ez azt jelenti, hogy 4 százalékkal megugrott a tartozás nagysága a júniusi összeghez képest. Bizonyára ez nem azzal magyarázható, hogy a polgárok és a vállalatok tömegesen igényeltek kölcsönt, hanem inkább azzal, hogy tömegesen átütemezték a korábban felvett kölcsön törlesztését. Ez mostanában divatossá vált. A könnyebb teherviselés céljából a lakosság és a cégek is élnek ezzel a lehetőséggel, és leginkább azt a megoldást választják, hogy hosszabb távra kérik a kölcsön visszafizetésének realizálását, ezáltal pedig csökken a havi részletek nagysága. Ez is némi könnyítést jelent a kölcsön visszafizetőinek. Mindehhez hozzájárult a Szerbiai Nemzeti Bank és a kormány egyfajta könnyítési akciója, mely szerint a fizetések és a gazdaság leterheltségét 30-ról 40 százalékra növelte, ami egyaránt felbátorította a polgárokat és a vállalatokat is, hogy lépéseket tegyenek.
Hétfőtől csaknem negyven százalékkal többe kerülnek az Invej termékei
A jelen pillanatban úgy tűnik, nem akar alábbhagyni az a drágulássorozat, amely még a hónap elején kezdett csapásokat mérni valamennyi szerbiai polgár pénztárcájára. Drágult a tej, a tejtermékek, a hús, a kávé, az üdítő, az alkoholos italok, a kenyér, a liszt és az étolaj. Ez utóbbinak augusztus 9-én 11 százalékkal emelkedett az ára, amikor is elsőként drágított a Dijamant. Most az étolaj újabb drágulási hulláma vette kezdetét, a különbség a korábbihoz képest csupán az, hogy ezúttal a Vital és a Sunce kezdeményezi, meg persze az, hogy most nem holmi 11, hanem egyből 38 százalékról van szó. Az Invej által előállított említett két étolajmárka új ára hétfőtől tehát 145 dinárba kerül literenként.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
