SMS-JÁTÉKOK
A szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség bűnvádi feljelentést tett 17 személy ellen, akiket azzal vádolnak, hogy visszaéltek az SMS-szerencsejátékokkal. A licitációs SMS-játékokat az Állami Sorsjegyiroda, a Szerbiai Rádió és Televízió, a Grand auto és a Grand szervezte meg, a csalással szerzett nyeremények összege 150 millió dinárt tesz ki.
Hét szemtanú közül csupán egy jelent meg a tárgyaláson
Novemberre halasztották a Brice Taton meggyilkolásával vádolt személyek ellen megkezdett pert, ugyanis a tanúk nem jelentek meg a tárgyaláson. A bírósági eljárásnak keddig kellett volna tartania, azonban a hét tanú közül csupán egy személy, Saša Babić egészségügyi technikus – Taton megtámadása után ő érkezett ki a mentősökkel – jelent meg.
OKTATÁSÜGY
Jövőre növekedhet a tanügyben dolgozók bére – erről állapodtak meg tegnap a kormány és a négy reprezentatív szakszervezet képviselői, arról azonban nem esett szó, mennyivel növekednének a bérek.
Megkezdődött a szerbiai médiastratégia közvitája
A sajtótanáccsal, a nyomtatott sajtótermékekkel és a hírügynökségekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött meg tegnap hivatalosan a szerbiai médiastratégia közvitája. Egy hónap alatt még öt ilyen vitafórumot tartanak.
Egeresi Sándor és Sztárai Péter megbeszélései

Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke tegnap Sztárai Péterrel, a magyar Külügyminisztérium politikai igazgatójával, helyettes államtitkárral és munkatársaival folytatott megbeszéléseket. Ez alkalommal elhangzott, hogy Szerbia és Magyarország viszonya igen jó és stabil, amihez hozzájárul a Vajdaságban élő magyar közösség is.
Sztárai elégedettséggel konstatálta a nemzeti tanácsok intézményének bevezetését, amely példaértékű az egész régió számára.
A beszélgetés során hangsúlyt kapott a Duna-stratégia fontossága is. Megállapodás született, hogy Egeresi Sándor Budapestre látogat, amikor is találkozik a Magyar Országgyűlés elnökével és a Duna-stratégia magyarországi koordinátorával – olvasható a tartományi parlament elnöki kabinetjének közleményében.
Az MNT pénteki ülésének napirendjén szerepel a Magyar Szó laptanácsáról szóló, nagy vitát kavart korábbi döntés hatályon kívül helyezése
Emelkedő bérek, laptanács, kiemelt kulturális intézmények, iskolabuszok, ingyenes Képes Ifjúság – ezek a témák szerepelnek a Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésének napirendjén. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján bemutatta a testület végrehajtó szervének 5 főállású tanácsosát és két hivatalnokát. A hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos Beretka Katinka, a felsőoktatási ügyekkel Lengyel László foglalkozik, a kulturális ügyekkel megbízott tanácsos Lovas Ildikó lesz, míg a hivatali koordinátor és az állandó jogi ügyek tanácsosa Várkonyi Zsolt. A tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos Barát Tóth Lívia lesz. A közoktatással hivatalnokként Soós Mihály foglalkozik majd, Varga Diósi Viola pedig az MNT arculatáért és médiáért felelős hivatalnok lesz.
A jogvédő szerint a köztisztasági vállalat nem tartja rendben a temető azon részét, ahová az iszlám közösség tagjait temetik
Traian Pancarichan nagybecskereki polgári jogvédő-helyettes igazat adott Nurija Azizinak, aki szerint a nagybecskereki Városi Köztisztasági és Temetkezési közvállalat (Čistoća i zelenilo) hátrányos megkülönböztetéssel viszonyul az iszlám vallású polgárok iránt, mert a Városi temető azon része, ahová az említett kisebbség halottait temetik, rendezetlen, nincsenek járdák, benőtte a gaz.
Egyfajta D-nappá nevezték ki az ellenzéki pártok szeptember 9-ét, amikor az ENSZ Közgyűlése a Szerbia által benyújtott Koszovó-határozatot vitatja meg. Az ominózus szövegtervezet szinte biztosan kudarcra ítéltetett, ezt mindenképpen jelezte a német és a brit külügyminiszter belgrádi látogatása is. Ők azt sugallták, Szerbia vonja vissza a szöveget. Az ellenzéki érvelés pedig pofonegyszerű: ha a határozat New Yorkban elbukik, az a kormány Koszovó-politikájának a kudarcát jelenti, és mivel Koszovó – tolmácsolásuk szerint – a szerb politika alfája és ómegája, ezért a kormánynak le kellene mondania, majd jöhetnének a várva várt előrehozott választások. A Szerb Haladó Párt, az Új Szerbia és a Szerbiai Demokrata Párt, néhány kisebb pártot is bekapcsolva, a New York-i ülést követően határozzák meg az ellenzéki tüntetés helyét, idejét, forgatókönyvét, vagyis, hogyan bírják lemondásra a kormányt.

Olvasd a Képes Ifjúságban:
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.