Szerkesztőm, a maga huszonvalahány éves lendületével elém állt és közölte: szombaton be kell ülnöd Árok karosszékébe, és mesélni bármiről. Tehát a

BÁRMI I.

Zenta város egykori korlátlan ura a futballistából lett politikus Fajka Nándor vagy 30-40 évvel ezelőtt berendelt a pártszékházba és rendelkezett: utazz el rögtön Kragujevacra, és hozd haza Kispál Ferencet, mert ő lesz az újonnan alakuló futballcsapat központi figurája.

– Mit ígérhetek neki, hogy otthagyja a kragujevaciakat?

– Semmit, illetve azt, hogy állást kap a várostól.

A nyolcvanas évek közepén olvastam egy hihetetlennek tűnő újságcikket, mely arról szólt, hogy hajótöröttek tutaját delfinek vezették egy szigetre. Néhány hónapra rá az egyik természettel foglalkozó tv állomás mutatott egy ehhez hasonló filmet, mely nekem nagyon tetszett és elhatároztam, hogy előbb utóbb „találkozni fogok” a delfinekkel, persze nem éppen ezekkel, melyek ilyen segítség készek voltak.

Maradona depressziójában a napokban barátjánál, a venezuelai elnöknél, Hugo Chaveznál járt (Fotó: Beta/AP)

Még „senki” nem mondott „semmit”, de mintha valami, pár héttel ezelőtt elképzelhetetlen, készülődne. Állítólag minden a FIFA-tól függ, azaz Antić büntetésétől. Ha a SZLSZ óvása után is marad a csapat vezetésének a 4 meccsre szóló felfüggesztése , akkor a válogatott felkészítését az elkövetkező EB selejtezőkre Rajevac vezeti. Hogy ez pontosan mit jelent, azt-e, hogy Antićnak felmond(anak)tak, vagy csak az Eb selejtezőire adja át a széket Rajevacnak, vagy esetleg egészen más megoldást találtak a szövetség emberei!?

Szerintem nagyon sokan vannak (ma már), akik nyíltan azért szurkolnak, hogy a Kalodont mosolyú hadvezért küldjék haza, oda Madridba. S ha már nem merte a lebőgés miatt a labdát rúgó szövetség vezetése ezt megtenni, akkor örüljenek neki, hogy ezt megteszi a FIFA!

Harmincegy napig tartott Dél-Afrika „legfényesebb lakodalma”, amelyre meghívták az egész világot. Ezekben a napokban mindenki ünnepelt, jól érezte magát, büszke lehetett országára, mely ragyogóan megszervezte és levezette a labdarúgás világbajnokságát. Mindennek a spanyol–holland-meccsel hirtelen vége lett. Afrika legdélibb országa egy olyan hétfőre virradt, melyben a meghívottaknak, de a meghívóknak is a másnaposság nem éppen kellemes érzésével kellett megvívniuk. A meghívottak kezdtek pakolni, ők mehettek „valahova”, nem úgy a vendéglátók, akik kénytelenek maradni, mert ez az ő hazájuk, itt kell továbbra is – igen, továbbra is – élni, dolgozni...

Évtizedekig az volt foglalkozásom egyik legkellemetlenebb része, hogy a meccsek előtt „valami nagyon okosat” kellett mondanom a sajtó embereinek. Volt egy olyan periódusom, hogy szinte minden eredményt eltaláltam, s ez nagyon tetszett nekik, de aztán voltak lényegesen hosszabb periódusaim, amikor még a kijárati ajtót sem találtam el! Ma azonban szerencsés kezű vagyok, mert egyből rátaláltam egy FOOTBALL+ című ragyogó vb-különkiadásra, melyben, ha jól emlékezem (tehát nem volt nálam az éjjel az a bizonyos …heimer), volt egy oldal, melyen a várható sikerembereket, a földteke legjobb öt edzőjét rangsorolták, mutatták be. Majd mindjárt kitűnik, hogy nem voltak túl messze a céltól, de egyben nagyon is mellétaláltak! Idézek:

Huszonnyolc szakmabelimről már valamelyest elmondtam a véleményemet. Pontosabban mondva, eredményeik alapján próbáltam őket osztályozni. Az elmúlt négy évben bemutatott „dolgozataik” és a napokban befejezett „vizsgáik” alapján levontam a szentenciámat, és nem csupán a pontjaik száma alapján rangsoroltam őket. A legjobb négy – akikre azt is mondhatnám, hogy „doktoráltak” – megérdemli, hogy velük kapcsolatban egy kicsit bővebben is kitérjünk a forró kispadon ülőkre. Íme először is a bizonyítvány: