Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
ANGYALSZAUNA
Az én számomra az, hogy magyarul beszélek, gondolkozom, írok – lásd ugyanezt Kosztolányinál –, életem legnagyobb eseménye. Nincs hozzá fogható. Ha megszólalok, abban benne van a hét szilvafa suhogása, az elveszejtett kutyabőr kopottsága, az erdélyi dédanyám öröksége, a Hinga-parti és a palicsi nagytatáim tómelléki gyermekkora, a mamám őzése, a szüleim meséi, a barátaimmal átbeszélgetett éjszakák, a szerelmeim félmondatai, a kollégáimmal együtt töltött órák, a tanáraim szentenciái. Az összes könyv, amit elolvastam; az összes film, amit megnéztem; az összes dal, amit meghallgattam. Benne van mindenem. XIV. Lajos után szabadon: a nyelvem én vagyok.
Ha azt mondom, anyanyelv – jelesül a magyar –, abban az enyéimen kívül benne van több millió ember külön bejáratú nyelvváltozata, hiszen ki-ki a maga nyelvének kovácsa (kőművese, kertésze, szippantósa etc.). Az anyanyelv ennek a rengetegféle „nyelv”-nek a szókincséből, ejtésbeli különlegességeiből, mondatalkotási szokásaiból, s egyáltalán nyelvhasználati sajátosságaiból tevődik össze. Olyan, mint a világegyetem: folyamatosan tágul. Kiismerhetetlen, felfedezhetetlen, átláthatatlan – izgalmas. Mást jelent a joghurt a kilencvenes évek óta, mint 1962-ben, és biztosan másra gondol a Népszínház betonszarkofágja előtt nap mint nap elsétáló szabadkai, ha a tégla szót hallja, mint évtizedes színházépítésben járatlan becsei ismerőse. A szavakban ugyanis benne van a történelem: nyomott hagyott rajtuk Trianon, Tito és Milošević is. Ha azt mondom, „hideg napok”, nem biztos, hogy a dunai jégzajlást fogom szóba hozni, ha meg „még hidegebbek”-ről beszélek, akkor pláne. Ugyanez a helyzet a szendviccsel is: vannak, akiknek a hallatán nem korogni kezd a gyomruk, hanem görcsbe rándul, maguk előtt látva a hömpölygő menekültoszlopokat. A szavak tehát bepiszkolódhatnak. Csak rajtuk nem segít a fehérítő meg a 90 fok.
Az anyanyelvnek megvan az a csodálatra méltó tulajdonsága, hogy független: nem gyűlöli a diktatúrát, nem imádja a szabadságot. Egyszerűen csak van. A puszta létezésével, állandó változásával ad erkölcsi hitelt a szavaknak – vagy éppen veszi el tőlük azt: megengedte például, hogy a testvériség–egység kifejezés tragikomikussá váljon, vagy hogy a tolerancia fosztóképzőként működjön. Aztán még azt is tudni kell róla, hogy példamutatóan ellenáll az önjelölt nyelvművelők kapasuhintásainak: fittyet hány a nyelvészpartizánokra, akik bozótvágóval akarják kiirtani belőle – a változó trendek függvényében – az idegen szavakat, a tájnyelvi alakzatokat vagy épp a káromkodásokat. Eltanulhatnánk tőle, hogy kevés dolog van messzebb a finomságtól, mint a finomkodás.
Tegnap volt az anyanyelv világnapja. Országhatárokon és pártpolitikai csatározásokon múló nemzetkoncepciókon felülemelkedve legyünk végre otthon a nyelvünkben. Az anyanyelv mint haza, amelynek hűséggel tartozunk. Kölcsey így írt erről a Parainesisben: „haza, nemzet és nyelv, három egymással válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. (…) de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség.” Ismerjük ki a szavakat, ejtsük ki őket újra meg újra, aztán vegyük kézbe őket, nézzük meg, mit lehet velük csinálni, bal lábbal keltek-e föl, hogyan öregszenek, miként kezdenek el hirtelen gügyögni. Babusgatni kell őket, és olykor üvöltözni velük, vagy ők babusgatnak és üvöltöznek.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
