Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
A zombori bogyófák hetven százaléka rossz állapotban van
Hétezernél több ostorfa áll a zombori utak mentén (fotók: Čistoća KKV) Három évig tartott, amíg Biljana Slavnić, Tijana Skokić és Petar Bogatinović okleveles növényvédő, erdészeti és földmérő mérnökök számos szakmunkatársukkal egyetemben pedánsan összeírták Zombor városában a fákat, a díszcserjéket és a sövényeket. A környezetvédelmi minisztérium, a köztársasági Környezetvédelmi Alap, Zombor város és a helyi Čistoća kommunális közvállalat által támogatott projektum keretében 2009-től 2011 végéig, a vegetáció idején dolgozva összesen 22 210 növényi egyedet vettek számba, fényképeztek le, értékelték állapotukat, vitalitásukat, fertőzöttségüket.
Minden egyes egyedet berajzoltak egy helyben készült AutoCAD programba, amelyben a térképen elhelyezett növényrajzokra kattintva megjelenik az adott növény összes paramétere, fotója.
A kataszter azonban nem tartalmazza a város összes zöldövezetét, csupán a közterületeken lévőket. Kimaradtak az összeírásból a kertek, a közvállalatok, az iskolák és az óvodák miniparkjai, az urbanisztikailag rendezetlen városrészek fái, bokrai, azok ugyanis nem tartoztak bele a projektum célkitűzésébe.
MIRE SZOLGÁL A KATASZTER?
A projektum menedzsere, Andrija Penzeš, a Čistoća igazgatója szerint Zombor neve összeforrott a fákkal, a parkokkal, a celtiszekkel, s ha az egyiket említik, a másik is szóba kerül, vagyis a zöldövezet jellegzetesen zombori „márka”, és ezt védjegyként meg kell őrizni. A város egykori polgármestere, Csihás Benő (1852–1893) kezdte a parkosítást, nem csupán városszépítési célból, hanem a szálló por megkötésének érdekében is, egészségügyi megfontolásból. Az igazgató úgy véli, Zombor adósa volt a hajdani polgármesternek a kataszter elkészítésével, mert annak számos intézmény veszi hasznát, általuk pedig a város polgárai is.
– Egyetlen példával élve – mondja Andrija Penzeš –, a Városépítési Igazgatóság a számítógép előtt ülve megnézheti, hogy a város melyik területén milyen a zöldövezet állaga és állapota, és ennek alapján határozhat, tervezhet, dönthet fölújításról, szanálásról, telepítésről vagy újratelepítésről.
ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK A CELTISZEK
A város területén jegyzékbe vett növények között legnagyobb arányban fák vannak, az állomány 84 százalékát teszik ki, díszcserjékből 10 százalék, sövényből 6 százalék van. Legnépesebb a celtis occidentalis, vagyis a nyugati ostorfa, zombori nyelvhasználatban a bogyófa, több mint 7000 áll belőlük város szerte, de jelentős számban van hárs, jávorfa, platán és tuja is. A kataszter elkészítésében részt vevő Biljana Slavnić növényvédő aggasztónak találja, hogy a közterületeken sok helyen a kivágott díszfák helyébe gyümölcsfákat ültettek, és ezek zömmel betegséggel és kártevőkkel fertőzöttek. Még nagyobb baj, hogy a bogyófák mintegy 70 százaléka rossz állapotban van, a kataszterben kivágásra érett vagy veszélykeltő állapotú megjelölést kapott.
A sövény nemcsak dísz, hanem praktikus por- és szélvédő is a magánházak körül
Ezzel kapcsolatosan a zombori származású Mirjana Šijačić Nikolić, a belgrádi Erdészeti Kar professzora sürgős akciót szorgalmaz a bogyófaállomány megújítására. A kar kutatásaira hivatkozva állítja, hogy a zombori celtiszek kiváló genetikai állománnyal rendelkeznek, mivel alkalmazkodtak a körülményekhez, a klímához és a kártevőkhöz egyaránt. A szakirodalom azt mutatja, hogy ezek a fák urbánus körülmények között akár 150 évig is életképesek, így a kutatónő szerint – tekintettel arra, hogy a zombori bogyófák jelenleg megközelítően százesztendősek – a következő két-három évtizedben saját faiskolában nevelt csemetékkel a teljes állomány szakaszosan és folyamatosan megújítható.
A zöldövezet kataszterét készítő szakértői csoport egy komplex intézkedéscsomagot terjesztett elő, amivel megállítható a növényállomány pusztulása, kezdve a megelőző ápolástól és védelemtől az újratelepítésen át a növényvédőszerek alkalmazásának csökkentéséig.
A zöldövezetek zombori katasztere jelenleg egyedülálló Szerbiában, létrehozásának és működtetésének módszertanát a helyi közterület-fenntartó vállalat szakemberei dolgozták ki. Arra való tekintettel, hogy lejárt a hároméves projektum-időszak, a katasztert a továbbiakban a Čistoća szakemberei vezetik, hallottuk az igazgatótól.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
