Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
A földművesek nyugdíj-biztosításának kérdései (2.)
Mintegy 220 000-re tehető a földművesnyugdíjasok száma, ám ellátmányuk csekély, kénytelenek életük végéig dolgozni (illusztráció) Jogilag nem világos, hogy a földművesháztartások minden tagjának vagy csak egy személyre vonatkozóan kötelező a rokkantsági és nyugdíjbiztosítás, ha számítanak az állami támogatásra. A földműves családok bizonytalanok, mert ha mindenki részére kötelező a biztosítás, akkor a kisebb gazdaságok állami támogatása esetleg nem fedezné a biztosítási költségeket.
A földművesek nyugdíjbiztosításának néhány kérdésével rovatunkban már foglalkoztunk. Egyebek mellett azzal is, hogy vajon a földművesek és családtagjaik kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítása egyáltalán szükséges-e, és ha igen, akkor a földműveseket és családtagjaikat az általános nyugdíj- és rokkantsági biztosítási rendszerbe kell-e bekapcsolni, vagy számukra külön nyugdíj-biztosítási rendszert kell létrehozni. Földműveskörökben ugyanis az az uralkodó vélemény, hogy nekik nincs szükségük a kötelező biztosításra. Az önkéntes biztosítást pedig, bár van rá lehetőség, nem igénylik. A gonddal más országok is küzdenek, és különböző eljárásokat alkalmaznak.
Szerbiában a földművesek nyugdíj- és rokkantsági biztosítása nem régi keletű. 1979-ben vezették be először mint önkéntes biztosítási lehetőséget. Ezt megelőzően a földműveseknek nem volt nyugdíjas-biztosításuk. Idős napjaikban csak gyermekeikre, örököseikre, esetleg eltartóikra számíthattak. Voltak, akik gazdaságukat (földjüket, ami legfeljebb tíz hektár lehetett) az állami és társadalmi nagybirtokoknak adták valamiféle életjáradékért. Csak 1982-ben vezették be a társult termelők számára a kötelező nyugdíjbiztosítást, nem nagy sikerrel. A kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítást 1986-ban vezették be, minek folytán törvénnyel kötelezték a földműveseket a biztosítási járulék fizetésére (úgy, mint az iparosok), akár szankciók, végrehajtás árán is. A gyakorlatban azonban az utóbbira nemigen volt példa.
Napjainkban a földművesek nyugdíj- és rokkantsági biztosítása már szerves részét képezi az általános nyugdíj-biztosítási rendszernek, és ugyanaz a törvény szabályozza, amelyik vonatkozik a többi biztosítottra is. A törvény szava szerint azok a személyek számítanak földműveseknek, akik földműveléssel foglalkoznak és nincs más alapon nyugdíj- és rokkantsági biztosításuk, illetve nem nyugdíjasok. A megfogalmazás nem eléggé világos, mert földművesnek tekinti azokat is, akik bár földműves háztartásból valók, nem foglalkoznak földműveléssel, munkát keresnek, vagy éppen munkaképtelenek. Másrészt az sem derül ki, hova sorolja a törvény azokat, akik vállalkozóként foglalkoznak mezőgazdasággal, földet bérelnek, idegen munkaerőt alkalmaznak stb.
Mivel a biztosítás kötelező, a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogviszony akkor következik be, amikor az illető személy földműveléssel kezd foglalkozni (betöltötte 15. életévét), és megszűnik akkor, amikor nyugdíjba vonul, bár sokuk azt követően sem hagy fel a tevékenységgel. Mai állás szerint csak a földművesháztartás egyik tagjára vonatkozik a kötelező biztosítás, a többiek önként csatlakozhatnak a rendszerhez. Csak a földművesekre vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint indokolt esetben (elemi csapás, betegség) öt évig engedélyezett a nyugdíjjárulék fizetésének elodázása, de az nem lehet egymást követő öt év. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy minden földművesnek elnézik, ha öt évig nem fizet biztosítási járulékot, és ezt az öt évet nem számítják bele szolgálati idejébe. Ezzel a gyakorlattal valójában egyfajta kedvezményhez jutottak, mivel korábban sokan hosszú ideig rendszertelenül vagy egyáltalán nem fizették a biztosítási járulékot, és nagy adósságot halmoztak fel, ugyanakkor az állam képtelen volt behajtani a tartozást. Ezzel a megoldással csökkent ugyan az adóság összege (eltöröltek ötévi tartozást), de kevesebb lett a szolgálati évek száma és kisebb a nyugdíj. (A témát folytatjuk)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
