Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
Helytörténeti előadás Piroson
Ezt még apám kapta hatvanöt évvel ezelőtt. (A képen balról Uri Ferenc, középen Gyülvészi Géza, jobbról Sípos András, egykori tanítvány)
Piroson a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben helytörténeti előadás keretében emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról. Gyülvészi Géza egyesületi elnök köszöntőjét követően Bácsi Etelka, az anyanyelvápoló szakosztály vezetője felolvasta alkalmi jegyzetét a magyar kultúra napjáról, majd Reményik Sándor és Wass Albert egy-egy verse hangzott el ifjabb Tóth András és Barna Gyöngyi tolmácsolásában.
Piros története címmel az est vendégelőadója, Uri Ferenc történész, nyugalmazott történelemtanár tartott előadást, aki csak Uri tanító bácsiként él a pirosiak emlékezetében, hiszen pályakezdő pedagógusként, bevonulásáig majd két éven át tanította a falubeliek akkoriban sokkal népesebb iskoláskorú nemzedékét. Annak idején nyolcvan gyerek vette körül az „öreg iskola” (a mai művelődési egyesület) egyik akkori tantermében. Később, már középiskolai tanárként, első diákjainak gyermekeit is tanította Újvidéken, a futaki úti jó hírű gimnáziumban. Egykori diákjai máig emlékeznek arra, hogy a fiatal tanító bácsi együtt focizott a fiúkkal, de amikor a tanulásról volt szó, megkövetelte a fegyelmet. Jutalomkönyvekkel igyekezett diákjait az olvasásra nevelni. Sípos András, aki középiskolás korában maga is diákja volt, – nem kis büszkeséggel hozta el néhai édesapjának egykori jutalomkötetét, a tanár úr 1947-es dedikálásával. Ezen az estén, hatvanöt év után, az egykori adományozó újra beírta magát az ezerkilencszáznegyvenhetes bejegyzés alá.
A közönség
Uri Ferenc előadásában segített a helybelieknek rendszerbe foglalni a jobbára szájhagyomány útján szerzett helytörténeti ismereteiket.
Az est megnyitója
A település neve – Piroska Majorként először 1237-ben szerepelt hivatalos okiratban, amikor IV. Béla király – számos további faluval együtt – a Bélakúti (péterváradi) Cisztercita Apátságnak adományozta Pirost. A középkori település a török hódoltság idején elpusztult, a mai magyar lakosok ősei az 1786-ban történt újratelepítéskor érkeztek a Nagykunságból, a gróf Hadik András futaki uradalmához tartozó, akkor már szerbek lakta faluba. Ettől az időponttól kezdve már nagyobb számban találhatók kutatható írott emlékek a település múltjáról.
Mivel Pirosnak még nincsen átfogó monográfiája, az előadó felvetette a helyben felkutatható és egyéb ismeretanyag összegyűjtésének szükségességét, egyben indítványozta egy helytörténeti gyűjtemény felállítását.
A hallgatóság számára meglepő részletekre is fény derült. Például, hogy a falu első földesurának, Petúr bánnak az egykori vára az autópálya Temerini úti fölüljárójánál lévő dombon terült el, Vásárosváradnak nevezték, és valójában ez volt az első Pétervárad, amely csak a tatárjárást követően került át a szerémségi oldalon álló kősziklára. A hallottak kapcsán számos kérdés is elhangzott, megválaszolásukkal az előadás hallgatósága még inkább testközelbe került saját településének múltjával.
Ebben a tanteremben valamikor sokkal több diák tanult
Gyülvészi Géza, a Fehér Ferenc MME elnöke az első idei összejövetelen ismertette a további rendezvényeket: február 4-én csárdásbált tartanak, egy héttel később, február 11-én, álarcosbált a gyerekeknek, majd február 25-én az évi közgyűlés következik. Március 10-én nőnapi bál lesz az egyesület székházában, 17-én pedig az 1948-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeznek. Március végén megkezdődik a húsvéti műhelymunka a gyerekekkel, és a kézimunkázó asszonyok is kiállítást szerveznek. Az egyesület jelenlegi legégetőbb gondja, hogy egyes tagok betegsége miatt veszélybe került a vegyes kórus fennmaradása, ráadásul ideiglenesen kórusvezető nélkül maradtak.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
