Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
Danyi Zoltán: Párlat – addig, ahonnan újra lehet – színház négy személyre. Stúdió K Színház, Budapest
„A költészet egy mondat,
Amelynek lelke a rásza”
Visvanátha, XIV. sz.
„mikor válik el örökre az ágtól,
amely gyümölccsé érlelte;
azután hazamenni
és megszabadulni, egy időre”
Danyi Zoltán
Hannus Zoltán (Mészáros Csaba felvételei)
Vajon mennyire gyümölcsöző eredménnyel járhat az a színdarab, amely egy visszafogott, leginkább magányos órákon elmorzsolgatható, meditatív bölcseleti líra mondatfoszlányaiból szövi performatív szőttesét? S az alapvető költői hozzáállás figyelmes visszatükrözésén túl mely mértékben képes új meg újabb organikus értelmezési fényszögeket fölvillantani s mozgásba hozni: egy direkt térbe (s annak nyilvánvaló törvényszerűségeibe) szorított színpadi megközelítés?
Alapvető, kényes kérdések. Ámde Nagypál Gábor Danyi Zoltán verseiből rendezett négykezeséről egyöntetűen elmondhatjuk: amint a rendező, a színészek s közreműködő társalkotók (ld. látvány, fény-hang, díszlet) is finom precizitással, fantáziával, érzékenységgel oldották meg e feladatot.
A darab címe, amilyen pontos, éppoly magasra helyezi a lécet. Mert hát mi is ez a párlat?
Maga a dolgokból leszűrhető, kivonható, desztillálható, lepárolható tömény lényeg. Az alkimista kvintesszencia. De fölhozhatjuk a szanszkrit kifejezést is: rásza. Emez éppúgy jelöli a növények nedvét, ízét, zamatát, ahogy a műalkotásokból nyerhető esztétikai élvezetet, az előadást és közönségét összekapcsoló emelkedett, kegyelmi állapotot. Megvalósítása (kigyöngyözése) során két lényegi kérdés merül föl: miként, s honnan beszélhetünk a szavakkal meg nem foghatóról, s melyek azok az alapkoordináták, „ahonnan újra lehet másként alakítani a dolgokat (ti. életünket), és végigpróbálni egy másik verziót”?
A Danyi-féle költészeti eljárásról egy helyütt már írtam. Valahogy így: „Poémái egyfajta nagyítólencsék (egyúttal gyúpontok) – melyekben a költő a természeti és tárgyi valóság jelenségeihez igen-igen közel hajol, egészen odáig, ahol az aprólékosan (bőrrel, orral, szemmel, füllel) megfigyelt, egyúttal az érzékelő-gondolkodó által átélt (!) entitások már képesek megmutatni sajátos, egyedi arcaik”.
Nyakó Júlia
Mindez persze e lírai megközelítésmódnak csupán egyik része. Ami viszont jelen darab figyelése alatt folyton dübörgött bennem: vajon mennyi mérhetetlenül összetett, finom kapcsolati szállal kapcsolódó alkotórészből áll össze egy ember? Nem egy kivételes ember. Az Ember egyáltalán. A megosztható, átadható emberi. S még tovább: nem csupán az alkotóelemek; mindinkább a közöttes viszonyrendszerek.
Nagypál Gábor rendező – igen okosan – négy (belső) személyre, lélekrészre, organikus koordinációs pontra fűzte föl a színiratot. Egy égközelibb, távolabbi, hidegebb, világosabb férfi-, s egy földközelibb, melegebb, szenvedélyesebb, sötétebb tónusú női kettősre. Négy arkhéra: levegőre, vízre, tűzre (kőre), földre. S ezek kettős arcaira, s kettős kommunikációjára (beszédben s mozgásnyelvben).
Spilák Lajos úgy játszott az üvegeken, húrokon, szavakon, amint a fellobbanó s kihunyó fények, éteri szellem egy megkopott fotográfián, szél a nádak között. Miközben – amint Danyi költészetének állandóan hangsúlyozott kulcsszava is – legfőbb önazonossági pontja nem egyéb volt, mint maga a CSEND.
A Hannus Zoltán által játszott figura mögött egyaránt fölsejlett az élettel meditatív és taktilis kapcsolatban álló édenkertész és az analitikus, szöszögő, biztonsági kötelekbe: elvekbe kapaszkodó, létezése fülledt sarkaiban tanyázó szobatudós pedantériás alakja is.
Homonnai Katalin sziszifuszi gyürkőzése a sziklával és a szőttessel éppúgy magával hozta a belső mozgató-teremtő erők, a parttalan emberi küzdelem fenségességét, amint annak hiábavalóságát.
Ám legmeghatóbb számomra a Nyakó Júlia által életre keltett, az Achilles-sarkot, magát az emberi gyökeret, gyöngeséget, félelmeket, kishitűséget, bizonytalanságot, esendőséget ábrázoló föld-arkhé volt. Mert a leggörcsösebb, ámde legtartalmasabb, legsűrűbb, legérintőbb részt bizonnyal itt lelhetjük.
Ha életünkben – magunkon, egymáson – valamin könnyíteni kell… mindig csak ezen.
Ahogy tette e nagyszerű, megindító darab is. Hála érte mindenkinek.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
