Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
TOLLRAJZ
(Hosszútávfutó és kíntornász)
„Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettőzött gond éppen.
Igaz magyar embernek lenni pedig akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik.” (Wass Albert)
Az első pillanatban úgy tűnik, hogy választott idézetünk egyáltalában nem ideillő. Mi köze lehet a magyarságáért ezerszeresen kiálló, és hitvallásáért a mai napig vérmesen támadott nemzeti írónk mondásának Léphaft Pál karikaturisztikus (sic!) világához? Hiszen Wass Albert népéhez és kultúrájához való feltétlen ragaszkodását nemes gesztusként veti papírra az utókor számára. A karikatúráról pedig a közhiedelem úgy tartja, hogy az emberek szórakoztatására kitalált, gúnyrajzok újságpapírjába csomagolt kritika. Vagy még inkább, hogy amolyan viccelődés…
Viccelődés-e a maró gúny?
A karikatúra műfaját a talpraesettek műfajának tartjuk, amely valahol a gúnyrajzszerű grafika és a kritika határesete… Holott ritkán kutatjuk, ritkán törekszünk e furcsa műfaj megértésére, tudjuk, hogy minden körülmények között rekeszizmainkat megdolgoztató hatással van ránk, esendő emberekre.
Ha kellő empátiával rendelkezünk, megállapíthatjuk, hogy a karikatúra műfaja lehet jóval több puszta viccelődésnél vagy poénkeltő kifigurázásnál. Lehet például igaz művészet is. Ahogy a képzőművészet világában, ágazataiban vannak nagyszerű, kiváló, magasra növő fák (művészek), akiknek művészetét az utókor még mindig követendő példaként élvezi, szereti, követi… És vannak kevésbé kivételes tehetséggel bíró, a világ megváltására nem törekvő, „ábrázoló”, csak a megélhetést előtérbe helyező művészek… A karikatúra világában is vannak egyszerű élcelődők, anyagi túlélésüket elsődleges céljukká tevő vicctermelők, bolondozó, mindenáron szórakoztatni akaró bravúros rajzolók. És vannak bizony empátiával bíró, ostorozó, karcos hangú, éles elméjű, sercegő tollú, a világ fonákságait pellengérre állító művészek is.
Kutakodásunk célja megbirkózni Léphaft Pál igényesen letisztult intellektuális élceivel. Miféle empátiával rendelkezik? Torz világunk fonákságait fonák csipkelődésével, ostorozásával, fricskázásaival, pofozkodó modorával, szellemi pofozógépként miként szeretné ráncba szedni? Nem mindennapi mélységeket és magasságokat bejáró vadász ő…
No, de, és, akkor…
Mit jelent az, hogy empátia? Ha a régebbi keletű, 1981-ben megjelent Pszichológiai értelmező szótárt lapozzuk fel, akkor mondhatni, eléggé hiányos szócikkel találjuk magunkat szembe, mert itt a műalkotások befogadásával kapcsolatosan így említi: „empátia, beleélés az esztétikai attitűd jellemzője, melynek esetében valaki beleéli magát egy műalkotásba, azonosul azzal”. Az interneten keresgélve immár a következő pontosított meghatározás található: „Empátia: beleélés. Az a képesség, amellyel valaki egy másik személy érzelmi vagy gondolati világába bele tud helyezkedni. Az empátia a feltétele a másik emberrel való együttérzésnek.”
Hogyan bírhat kellő empátiával a világ viselt dolgaival szembesülő, világot ostorozni akaró képgyártó kritikus? Maradjunk legott nyugodtan csak a beleélés jelzőnél, amely a helyzetbe való beleélés tehetségét kell hogy jelentse. Habár hellyel-közzel azon jócskán túl is mutat.
A jó karikaturista szilárd és eltökélt jellemét tömjénezi, és igen jól jellemzi, hogy bármikor, bármely helyzetben villámgyorsan reagál a dolgokra, és gyors észjárásának köszönhetően azonnal meg is találja a legjobb módját a legpontosabb, legélesebb válasznak, reakcióknak. Hiszen a legújabb információk, a pillanatnyi helyzetek azonnali befogadását és megértését, majd az átfogalmazását, szenvedélyes, néha szenvtelen kritikáját, esetleg a témának tótágast állítását és kritikai élcének, fegyverének visszafelé elsütését hihetetlen nagy teljesítményű agyi tornával viszi végbe…
A karikatúra is történelmet ír...Egykor a gúnyrajz maró hatása kimondhatatlanul veszélyes volt a köz célba vett szereplői számára… Néha úgy tűnik, ma már hatósugara erősen lecsökkent, az összevissza hadovázó, torzító vagy egyenesen hazudó média, a hírcsatornák önkényuralma jött el, és a karikatúra hatásfoka lecsendesedőben van. Igaz lenne-e? Hiszen hétről hétre, nap mint nap még mindig felütjük napi- vagy hetilapunkat, és a maró gúnnyal kötünk barátságot, újra és újra… Mintha szomjúhozná az ember mások hibáinak felfedését, megérdemelten pellengérre állítását. Megérdemelten, mondom, mert csekély a valószínűsége annak, hogy egy társadalmat megfigyelő, éles meglátású gúnyrajzos nagyot tévedne. Alighanem inkább a mindenkori vagy a minden kornak egyformán kijáró meztelen igazságot szeretné kimondani… (Anno Léphaft egyik legbátrabb gúnyrajza: A király meztelen – Milosević pucéran) A karikatúra újrakreált, valósághű történet…
A karikatúra a grafika egyik válfaja. Közel az animációhoz… Ezt mintha egyszer már hallottuk és megjegyeztük volna…
A figuratív mozgás, az elmozdulás a bátrabbaknak való, és a rengeteg ábrázolásbéli gond egyben komoly technikai kihívást is jelent. A képzőművészek legjava a statikusságot jobban szereti. Mint valamiféle status quót használja alkotásában… A képzőművészek legjava a főiskolán beállított kompozíciók „lemásolásával” tanult meg ábrázolni. Értelemszerűen, a „régi” beidegződéseik szerinti leképezések, elsősorban a szerkesztési elvek, a láttatás módjának kitalálása, a hangulati elemek kellő pontosságú bevitele a képbe… A figurális ábrázolásban a mozgás, a mozdulatok ábrázolása sokszor okoz kompozíciós problémákat. A mozdulatlanságba tömörödő megkövült kompozíciók, jelenetek néha gyorsabban hatnak, és ráadásul még a lassú észjárású szemlélődő is jobban szereti e lelassított, lecsendesített képalkotásokat…
Léphaft Pál azonban szeret megbirkózni a figurális problémákkal, és legtöbbször igen rafinált megoldásokat talál: mozgó, vagyis fázisrajzokat minden látható erőlködés nélkül alkot meg… Mint valami nagy tapasztalatú, rutinos rajzfilmes, animátor, aki az ábrázolás sikerét nem azzal méri le, hogy mennyire szép a rajz, hanem azzal, hogy mekkora meggyőző erővel bír.
Kritikai értékű karikatúra
A politikai karikatúra villámgyors felfogókészségűek tiszta szókimondása, bátorsággal párosított, kritikai értékű, kritikus ostorozás. Jut eszembe: kíntorna…
Ha ebben a műfaji kategóriában bírálatainkat jól hallhatóan és bátran mondhatjuk ki, kockázatainkat jelentősen megnöveljük, ám túlélési lehetőségeinket talán lecsökkentjük…
Az eddigiek során megismert karikatúratörténelmet kasztrendszerekre bonthatjuk: jó ideje már, hogy különbséget tudunk tenni az egyszerű gúnyrajz, a szórakoztató gegrajz (gizgaz) és a világ szennyesét kritikusan szemlélő és kommentáló mesteri grafika között is. Oly igen nagy a múltjának és a jelenének tárháza. Túlkínálata.
Ezért is nehéz eldönteni, vajon miféle rangsorolása lehet igazságos. Vagy nincs is szükség rangsorolásra? A legcélszerűbb, ha megpróbáljuk igen magasra tenni a mércét, nem a társadalmi igények megfelelése, hanem szakmai (és, de) személyes meggyőződéseink szempontjainak igénybevételével. (Folytatjuk)
A nemzeti siker titka : „Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettőzött gond éppen.
Igaz magyar embernek lenni pedig akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik.”
(Wass Albert)
Egy kis retró ....és sőt névcserékre asszociálni is szabad
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
