Magyar egyetem? Multietnikus egyetem? (3.)

– Néhányan, lelkes, a közösségről gondolkodó egyének felvetettük a szabadkai egyetem megalapításának ötletét. Multietnikus egyetemként mindenekelőtt azt tartottuk szem előtt, hogy magyar nyelven folyjon a karokon az oktatás, s vele párhuzamosan szükséges az államnyelven való elsajátítása a tudásnak, de valamely világnyelv magas szintű ismerete is elengedhetetlenül fontos. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a fiatalok, akik csak magyar nyelven végezték el a középiskolai és az egyetemi tanulmányaikat, nehezen tudnak beilleszkedni itt, Vajdaságban a munkaerőpiacon, mert nem beszélik az államnyelvet, nem ismerik a szerb szakkifejezéseket. Azt a tudást, amit anyanyelven szereztek meg, nem tudják hasznosítani a többségi nemzet által irányított gazdaságban, az intézményekben. S 1, de sokkal inkább 2, sőt 3 idegen nyelv tudása nélkül a nemzetközi munkaerőpiacon, a multinacionális cégeknél, az EU-s pályázatoknál nem sok esélyük van a friss diplomásoknak ma már, mint ahogyan informatikai tudás nélkül sem – mondta Kasza József.

ELFOJTOTT KEZDEMÉNYEZÉS

Kérdésünkre, hogy konkrétan hogyan nézett volna ki az egyetemi központ magyar szakain az oktatás, beszélgetőtársunk a következőt válaszolta: – Ilyen részletekbe menő kidolgozásra nem kerülhetett sor, ugyanis ez a kezdeményezés csíráiban el lett fojtva, az MNT szervezésében egy ellenkampány kezdődött, amikor Szabadkán az Újvidéki Egyetem tanárait szólaltatták meg, akik – féltve a katedráikat – megkérdőjelezték ennek a szabadkai egyetemnek a szükségességét és ezzel el is halt ez a kezdeményezés – nyilatkozta Kasza József, aki hozzátette: – Azóta már kivonultam a politikából, a kezdeményezés azonban továbbra is foglakoztat, de nem is kell foglalkoznom vele, mert sajnos sem a Magyar Nemzeti Tanács, sem a magyar politikum nem oldotta meg az iskoláztatás kérdését, nem dolgozott ki egy komoly stratégiát, hogy az óvodától az egyetemig hogyan lehetne megoldani ezeket a kérdéseket, hogy használható tudása legyen a magyar fiataloknak, s ne kullogjanak a többségi nemzet fiataljai után.

Kasza József kérdésünkre azt válaszolta: nem tud arról, hogy lett volna a magyar kormányzat részéről indítvány egyetem létrehozására, az egyetlen a szabadkai egyetem megalapítására tett kezdeményezés volt. Amikor az egyeztetés folyt, a finanszírozási lehetőségeket kutatták, arról volt szó, hogyan és mely karokkal kellene létrehozni az új intézményt, tárgyalt az anyaországgal és szerbiai oktatási hatóságokkal is, hisz mindkét ország oktatási rendszerébe be kellene illeszkednie az említett felsőoktatási intézménynek, s a szerb állam támogatására is szükséges, nem várható el, hogy az anyaország pénzelje el ezt a tervezett intézményt. – Regionális egyetemként képzeltük el, a tervek között szerepelt az együttműködés, összefonódás Szeged, Pécs, Eszék egyetemeivel, tanár- és egyetemista cserékkel. Manapság, az internet világában a tanár akár másik földrészen is tartózkodhat, és tarthat előadást a szabadkai tanteremben ülő hallgatóknak. A fent említett megoldásokat a nálunk később bevezetett bolognai rendszer is szorgalmazza. De sajnos nem lett az elképzelésből semmi, s ebben nagy szerepe van annak, hogy számos egyetemi tanár, akinek kötelessége lett volna az elképzelés továbbgondolása, kidolgozása és megvalósítása, a saját pozícióját féltve meggátolta ezt – szögezte le Kasza József.

(A témát folytatjuk)

Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkárt tegnap kerestük fel, hogy az egyetemalapítás lehetőségeiről, realitásáról kérdezzük. Az interjú időpontját a napokban beszéltük meg, de mint tegnap közölte velünk, az előállt politikai helyzet miatt nem érzi megfelelőnek a pillanatot, hogy nyilatkozzon. Reméljük, a közeljövőben mégis vállalja majd a beszélgetést e témával kapcsolatban.