Kommentár
Mintegy tízezer, a felsőoktatási rendszerrel elégedetlen egyetemista zeneszó mellett, hangosan sípolva, dobolva, transzparenseket lengetve tüntetett Bécsben a tanév kezdetén. Az egyetem ég, az állam alszik – hirdették a feliratok. A tüntetők a felsőoktatási rendszer színvonalának hanyatlása miatt vonultak az utcára, a bolognai rendszer jegyében fogant kétfokozatú képzés bevezetésének módja és következményei miatt. Panaszlistájukon előkelő helyet foglalt el a túlzsúfoltság, ugyanis a tandíj eltörlésének következtében 20 %-kal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma Ausztriában, túl sok diák jut egy tanárra, s ez rontja a képzés minőségét. Ezzel szinte egyidejűleg Németország több egyetemi városában is az esélyegyenlőség érdekében vonultak utcára a fiatalok, követelték, hogy növeljék a képzésre fordítandó pénzügyi támogatásokat, töröljék el a tandíjakat, egyszerűsítsék az oktatási rendszert. Szerbiában ismét másfajta gondok vezérelték a belgrádi fiatalokat a tiltakozó megmozdulásra: hozzáférhetőbb tanulmányokat, nagyobb állami támogatást és odafigyelést követeltek, és végül kaptak is.
A kormány az egyetemi karokkal közösen kifizeti a tandíjat mindazoknak az önköltséges hallgatóknak, akik az elmúlt tanévben a maximális 60 pontból legalább 48-at elértek. A kormány ígéretet tett továbbá, hogy finanszírozza a mesterképzést hallgatók egy részét is, dönt a doktori képzés keretszámáról, valamint rendezi a belgrádi művészeti fakultás hallgatóinak státusát. Csupán azt nem fogadta el a követelések közül, hogy az előző évek összesített pontszámait figyelembe veszi iratkozáskor, mert ezáltal nem teljesítené azt a törvénybe iktatott megszabást, miszerint a hallgatónak az előző tanévben legalább 48 pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy eleget tegyen az iratkozási feltételnek. Ez a pontszám jövőre már 54 lesz, 2011-ben pedig elérjük a 60-t, amit a Bolognai Nyilatkozat eleve előírt.
Ezek azonban már ismert dolgok. Kevésbé köztudott és világos azonban az, hogy mit csináltak október 1-je óta azok a szerbiai egyetemi hallgatók, akiknek 48-nál nagyobb teljesítményük volt, vagy azok, akik megkezdték mestertanulmányaikat, viszont minisztériumi keretmegjelölés nélkül nem lehetett tudni egészen idáig, tandíjkötelesek lesznek-e vagy sem. A bizonytalanság továbbra is tart, attól függetlenül, hogy a kormány döntött, és utasította az egyetemi karokat, mit tegyenek (48 pont felettiek tandíjmentesen, a mesterfokozaton tanulók 90 százaléka állami költségen tanulhat), és tartani fog mindaddig, míg a pénz meg nem érkezik az egyetemek folyószámlájára. Az érintett hallgatók ugyanis fizettek, különben be sem iratkozhattak volna. A karokat az egyetem úgy utasította, hogy fizettessék meg a hallgatókkal mindazt, ami bizonytalan, ha pedig a minisztérium dönt, és pénzt utal át, adják vissza a hallgatók pénzét. A karok zömmel tartották magukat az utasításhoz, de egyelőre tandíjat nem fizettek vissza a hallgatóknak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nekik sem fizettek. Sőt, még az sem tisztázott, hogy a tandíjak hány százalékát állja majd a minisztérium, és mennyit kényszerül a kar előteremteni. Pedig december derekán járunk.
Hogy miért nem nyugtatta meg a közvéleményt a helyzet állítólagos rendezése, és a miniszter nyugalomra intő kijelentése, miszerint nem kell aggódniuk a hallgatóknak a tandíjak miatt? Egyszerűen ezért, mert tapasztalatból tudják, a kormány túl könnyen ígér, de nagyon nehezen fizet.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
