Központi megemlékező ünnepség az M Stúdióban
A díjazottak az M Stúdió színpadán. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a határon túlívelő médiakapcsolatok kiépítéséért és a magyarországi médiával való együttműködésért, valamint a magyar nyelvű műsorok fejlesztéséért és az objektív tájékoztatás terjesztéséért érdemelte ki a rangos elismerést (Fotó: Ótos András) Az újvidéki M Stúdióba, péntek délre meghívót kaptak mindazok, akik egykoron és most az Újvidéki Rádióban dolgoztak vagy dolgoznak, ugyanis ott szervezték meg az Újvidéki Rádió fennállásának 60. évfordulójára az ünnepséget.
Az egybegyűlteket Pavle Milivojević, az Újvidéki Rádió igazgatója köszöntötte. Ádám Tibor, valamennyiünk számára ismert rádiós újságíró köszöntötte televíziós felvételről az egybegyűlteket, és Adám Olga is szólt, aki az Újvidéki Rádió szerb szerkesztőségének első bemondója volt, akit 120 jelentkező közül választottak ki.
Az ünnepi műsor hivatalos megnyitója során Blažo Popović, a Vajdasági Rádió és Televízió vezérigazgatója köszöntötte az ünneplő rádiót, és felidézte, hogy 1949. november 29-én az akkori köztársaság napján szólalt meg először az Újvidéki Rádió, oly módon, hogy felcsendült a himnusz, majd Luka Mrkšić, a Tartományi Képviselőház akkori elnöke mondott köszöntő beszédet. (Úgy látszik, már akkor is a tartománynak nagyon fontos szerepe volt a társadalmi politikai életben.) Majd kezdetét vette nyomban öt nyelven a nyolcórás műsor sugárzása hétköznapokon, vasárnaponként pedig 15 órán át volt hallható a rádió. Különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az Újvidéki Rádió kezdettől fogva tükrözte Vajdaság többnemzetiségű összetételét. Egészen 1980-ig kellett várni, amikor huszonnégy órássá vált a szerb-horvát nyelvű műsorok sugárzása és hat évre rá ezt a magyar nyelvű műsorok sugárzása is követte. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy Vajdaság többnemzetiségű jellegére nemcsak, hogy odafigyeltek, hanem azt mindig is serkentették, és mára, igaz, hogy azóta az Újvidéki Rádiót már többféleképpen hívták (volt Szerbiai Rádió és Televízió, majd Vajdasági Rádió és Televízió lett), de egy a lényeg, 10 nyelven sugároz műsort.
Az ünnepségen jelen volt Varga Imre, a Magyar Köztársaság nagykövete is.
Az ünnepi köszöntőbeszédek lezárulta után az elismerések kiosztására került sor, szakmai díjban részesültek: Siniša Stanković, Zvonko Bal, Marija Stanč, Želimir Tot és Dušan Ščekić. Boris Labudović, a rádió igazgatói bizottságának elnöke osztotta ki az úgynevezett Nagy Plakettet, amelyet hat személynek ítéltek oda. A plakettet a következő személyek kapták: Irinej Bulović bácskai püspök, Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Predrag Radanović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat végrehajtó igazgatója, Miroslav Visković, az Újvidéki Egyetem tanára, Čedomir Popov a Matica Srpska részéről a kultúra és a többnemzetiségű identitás megőrzéséért és dr. Bojan Pajtić, a TVT elnöke.
A díjazottak nevében Bojan Pajtić megköszönte az Újvidéki Rádió összes dolgozójának, hogy a bombázást követően nehéz körülmények között is mindent megtettek azért, hogy Vajdaság kulturális, etnikai, politikai és gazdasági sokrétűségének hangot adjanak és megőrizzék ezt a ránk jellemző tarkaságot.
„Méltatlan kitüntetés” – Az MNT legális és illegális tevékenysége folyamán nem akadályozta meg a vajdasági magyar nyelvű tájékoztatás leépítését. A Magyar Szó napilap szerkesztését a befolyása alá hegyezte, tartalmát egyszólamúvá tette, számos dolgozóját elbocsátotta, a vállalat eredményességének mérlege „a nulla közelébe került”. Az Újvidéki Rádió adását a kilencvenes évek óta csak ultrarövid hullámon sugározza. 2008-ban 11 olyan rádióállomás szűnt meg Vajdaságban, amelyek magyar nyelven is sugároztak műsort. Az Újvidéki Televízió magyar műsorsugárzási ideje és alkalmazottainak száma nagy mértékben csökkent. Az MNT-nek a magyar lakosság érdekeit kellene védenie, ez azonban nem jelenik meg a sajtó terén kifejtett tevékenységében. Ezért méltatlannak tartjuk a Magyar Nemzeti Tanács Nagy Plakettel való kitüntetését az Újvidéki Rádió és a Vajdasági Rádió és Televízió Műsorszórási Intézménye részéről, amelyet az önmagát a testület elnökének nevező Józsa Lászlónak szándékoznak átadni – áll egyebek mellett abban a közleményben, amelyet Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke írt alá, és hat másik civil szervezet, valamint a VMDP, a VMDK és az MRM vezetői támogatnak. |
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
