Ma Paszkál, Brúnó, Andor, Szolón, Szalók napja van.
Az amerikaiak vezetnek
Újabb tízéves tervre kerülhet sor az európai felsőoktatás javítása céljából
A shanghai Jiao Tong University 2003-ban készített először világranglistát a felsőoktatási intézményekről. Dr. Mester Gyula, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola informatikai tanszékének vezetője és robotika-kutató az ezt követő évtől rendszeresen figyelemmel kísérte az eredményeket.
A szabadkai főiskolán megtartott előadása Szerbia mielőbbi bekapcsolódásának fontosságáról szólt az európai felsőoktatási térségbe és a tudományos munkába, mert nem a megfelelő helyen vagyunk. Sajnos a helyzet egész Európában nem fényes, a világranglistákat azóta is töretlen sikerrel az amerikai egyetemek uralják.
Dr. Mester Gyula először a Trend Konferencián fejtette ezt ki, a Kopaonikon 2007-ben, majd Szlovéniában, Mariborban beszélt erről, és a Szegedi Tudományegyetemen is.
– Legutóbbi berlini tartózkodásom idején azt a témát feszegettem, hogy teljesülnek-e a Lisszaboni Deklaráció célkitűzései, amelyek a tervek szerint 2010. március 29-ig hoznának eredményt. A hallgatóság egyetértett velem abban, hogy erre nincs esély. Újabb tíz évre vonatkozó deklaráció szükséges ahhoz, hogy Európa elérje céljait a felsőoktatásban. A bolognai rendszert 1999 júniusában alkották meg. Az oktatási miniszterek ráébredtek arra, hogy a 46 országra szétdarabolt európai felsőoktatás nem tudja felvenni a versenyt az amerikai felsőoktatás hatékonyságával. Eredményként megszületett a Bolognai Deklarációt, amelynek lényege, hogy egységesítsék a felsőoktatást Európában. Külön kiemelve, hogy félévenként – ha csak lehet –, megpróbálnak beiktatni hallgatócserét, egymás oklevelének elismerését, a cél az, hogy közös térséget képezzen az európai felsőoktatás. Ezek a célok nemesek és indokoltak, viszont vitatható, hogy egyes országokban hogyan alkalmazták a bolognai rendszert az elmúlt tíz évben. Az viszont nem vitás, hogy Európa felsőoktatási helyzetén csak az összefogás segíthet. Gondoljunk csak bele, mennyire másként festene a lista, ha az Egyesült Államok helyett 52 amerikai külön állammal lenne dolgunk. A bolognai rendszer helyes alkalmazásához anyagi feltételek is szükségesek, Szerbiában pedig nem rózsás a helyzet. Két tényt nem tudunk figyelmen kívül hagyni: a polgárháborút, ami évekig folyt nálunk, majd az elszigetelődést, melynek következményeként az emberek nehezen utaztak külföldre. Mindez nagyon hátráltatta a bolognai célkitűzések megvalósítását. Közrejátszanak az anyagi feltételek is, mert lehetetlen jó kutatási eredményeket elérni anyagi bázis nélkül. Természetesen érdemes ,,rádolgozni” a tanárok képzésére is, mert akadnak kiváló szakembereink, de sokakat elszippant Amerika, mivel ott jobban keresnek. Úgyhogy a tanárok képzése és a jó tanárok itthon tartása is fontos feladat – hallottuk Mester Gyulától.
Az európai felsőoktatás jövője szempontjából a megoldást tehát mindenképpen az összefogásban látom. Így esély és lehetőség mutatkozna arra, hogy az elsőbbséget a felsőoktatás területén visszahozzuk Európába. Az előző tíz évben ugyanis nem léptünk előre, inkább stagnáltunk. Ez egész Európát különösen rosszul érinti, mivel itt a felsőoktatás bölcsője, minden innen indult – fejezte ki aggodalmát a tanszékvezető.
A Belgrádi Egyetem a 299.
Dr. Mester Gyula prezentációjában rámutatott azokra a világranglistákra, amelyek a mérvadók ebben a témában, pl. a Webometrics, vagy a THE-QS által kidolgozottakra. A THE-QS idei 600-as listáján első az amerikai Harvard, második az angol cambridge-i egyetem, harmadik a szintén amerikai Yale. A 401-es helyen több egyetemmel osztozik a magyarországi ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem), az 501-esen pedig a Szegedi Tudományegyetem. Nagy böngészés után hazai egyetemekre is rábukkanhatunk. A Webometrics idei 6000-es listáján, 299-ik helyen belgrádi-, 800-on újvidéki, 1157-en kragujeváci, 1455-iken niši, 4170-en prištinai egyetemek találhatók. A Singidunum Egyetem az 5295-ös helyen végzett. Végül, de nem utolsósorban az 5429-ik helyen található az Újvidéki Közgazdasági Egyetem Szabadkai Kara, ami talán mégsem annyira rossz eredmény, hiszen ide még felkerülni is nehéz. Ezen a listán a 22-ik helyig csak amerikai egyetemeket találunk. Első a Massachusettsi Műszaki Intézet, második a Harvard-, harmadik pedig a Stanford Egyetem.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban:ma felhős, hűvös, esős idő lesz. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 10, nappal 14 fok körül alakul.
Azországterületén: borongós időtől tarthatunk, helyenként esőtől. A legtöbb csapadék a délelőtti órákban keleten és délkeleten esik. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 6 és 12, napközben 10 és 15 fokközött alakul.
Távolabbielőrejelzésszerint: szerdán mérsékelt felhősödéssel számolhatunk, délelőtt keleten esővel. Az esti órákban északról és nyugatról újabb felhők vonulnak fölénk, esőre kell felkészülnünk, mérsékelt északnyugati szélre. Csütörtökön marad a borús, csapadékos, szeles idő. Pénteken mérsékelten felhősödést jeleznek a meteorológusok, délen pedig reggeli esőt. Szombaton már végre napsütésben bízhatunk.
Európában: ma jobbára felhős, esős időjárás lesz, helyenként záporral. Napsütésre jóformán csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten lehet számítani. Az Északi-tenger térségében, valamint a Mediterráneum nyugati felében erős szél fúj, gyakoriak a viharos széllökések. A kontinens északnyugati részét hűvös légtömegek uralják, itt a maximális hőmérséklet mindössze 8 és 12 fok között mozog, ugyanakkor a Pireneusi-félszigeten nyári hőség lesz, a hőmérő higanyszála elérheti akár 35 Celsius-fokot is.
A Balkán-félszigeten: beborul, csak nyugaton és délen lesz mérsékelt a felhősödés. Nagyobb mennyiségű csapadék Bulgáriában valószínű. A nappali hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, csupán délen érheti el a 27 Celsius-fokot.
Vízállás
ADunaBezdánnál 211 (–4), Apatinnál 278 (–9), Gombosnál 250 (–9), Palánkánál 255 (–11), Újvidéknél 238 (–11), Szalánkeménnél 286 (–12), Zimonynál 329 (–8) ésPancsovánál 340 (–10) cm. ATiszaTörökkanizsánál 217 (–6), Zentánál 272 (–3), Törökbecsénél 323 (0), Titelnélpedig 381 (–10) cm. ABégaTamásfalvánál 86 (0) cm. ATemesMódosnál 116 (6), Szécsánynál 270 (–2) cm.
AvízhőmérsékleteBezdánnál 18,2, Apatinnál 17,5, Újvidéknél 17,5, Zentánál 19, Titelnél 19,5 ésMódosnál 18 Celsius-fok.
1968
E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1395
Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1933
Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941
Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941
Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykalap és krumpliorr; Kincskereső kisködmön;
1050
Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) - tanítási rendszert, és elemeit "ut-re-mi-fa-so-la"-val jelölte meg.
1510
Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543
Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606
Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817
Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
