Az amerikaiak vezetnek
Újabb tízéves tervre kerülhet sor az európai felsőoktatás javítása céljából
A shanghai Jiao Tong University 2003-ban készített először világranglistát a felsőoktatási intézményekről. Dr. Mester Gyula, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola informatikai tanszékének vezetője és robotika-kutató az ezt követő évtől rendszeresen figyelemmel kísérte az eredményeket.
A szabadkai főiskolán megtartott előadása Szerbia mielőbbi bekapcsolódásának fontosságáról szólt az európai felsőoktatási térségbe és a tudományos munkába, mert nem a megfelelő helyen vagyunk. Sajnos a helyzet egész Európában nem fényes, a világranglistákat azóta is töretlen sikerrel az amerikai egyetemek uralják.
Dr. Mester Gyula először a Trend Konferencián fejtette ezt ki, a Kopaonikon 2007-ben, majd Szlovéniában, Mariborban beszélt erről, és a Szegedi Tudományegyetemen is.
– Legutóbbi berlini tartózkodásom idején azt a témát feszegettem, hogy teljesülnek-e a Lisszaboni Deklaráció célkitűzései, amelyek a tervek szerint 2010. március 29-ig hoznának eredményt. A hallgatóság egyetértett velem abban, hogy erre nincs esély. Újabb tíz évre vonatkozó deklaráció szükséges ahhoz, hogy Európa elérje céljait a felsőoktatásban. A bolognai rendszert 1999 júniusában alkották meg. Az oktatási miniszterek ráébredtek arra, hogy a 46 országra szétdarabolt európai felsőoktatás nem tudja felvenni a versenyt az amerikai felsőoktatás hatékonyságával. Eredményként megszületett a Bolognai Deklarációt, amelynek lényege, hogy egységesítsék a felsőoktatást Európában. Külön kiemelve, hogy félévenként – ha csak lehet –, megpróbálnak beiktatni hallgatócserét, egymás oklevelének elismerését, a cél az, hogy közös térséget képezzen az európai felsőoktatás. Ezek a célok nemesek és indokoltak, viszont vitatható, hogy egyes országokban hogyan alkalmazták a bolognai rendszert az elmúlt tíz évben. Az viszont nem vitás, hogy Európa felsőoktatási helyzetén csak az összefogás segíthet. Gondoljunk csak bele, mennyire másként festene a lista, ha az Egyesült Államok helyett 52 amerikai külön állammal lenne dolgunk. A bolognai rendszer helyes alkalmazásához anyagi feltételek is szükségesek, Szerbiában pedig nem rózsás a helyzet. Két tényt nem tudunk figyelmen kívül hagyni: a polgárháborút, ami évekig folyt nálunk, majd az elszigetelődést, melynek következményeként az emberek nehezen utaztak külföldre. Mindez nagyon hátráltatta a bolognai célkitűzések megvalósítását. Közrejátszanak az anyagi feltételek is, mert lehetetlen jó kutatási eredményeket elérni anyagi bázis nélkül. Természetesen érdemes ,,rádolgozni” a tanárok képzésére is, mert akadnak kiváló szakembereink, de sokakat elszippant Amerika, mivel ott jobban keresnek. Úgyhogy a tanárok képzése és a jó tanárok itthon tartása is fontos feladat – hallottuk Mester Gyulától.
Az európai felsőoktatás jövője szempontjából a megoldást tehát mindenképpen az összefogásban látom. Így esély és lehetőség mutatkozna arra, hogy az elsőbbséget a felsőoktatás területén visszahozzuk Európába. Az előző tíz évben ugyanis nem léptünk előre, inkább stagnáltunk. Ez egész Európát különösen rosszul érinti, mivel itt a felsőoktatás bölcsője, minden innen indult – fejezte ki aggodalmát a tanszékvezető.
A Belgrádi Egyetem a 299.
Dr. Mester Gyula prezentációjában rámutatott azokra a világranglistákra, amelyek a mérvadók ebben a témában, pl. a Webometrics, vagy a THE-QS által kidolgozottakra. A THE-QS idei 600-as listáján első az amerikai Harvard, második az angol cambridge-i egyetem, harmadik a szintén amerikai Yale. A 401-es helyen több egyetemmel osztozik a magyarországi ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem), az 501-esen pedig a Szegedi Tudományegyetem. Nagy böngészés után hazai egyetemekre is rábukkanhatunk. A Webometrics idei 6000-es listáján, 299-ik helyen belgrádi-, 800-on újvidéki, 1157-en kragujeváci, 1455-iken niši, 4170-en prištinai egyetemek találhatók. A Singidunum Egyetem az 5295-ös helyen végzett. Végül, de nem utolsósorban az 5429-ik helyen található az Újvidéki Közgazdasági Egyetem Szabadkai Kara, ami talán mégsem annyira rossz eredmény, hiszen ide még felkerülni is nehéz. Ezen a listán a 22-ik helyig csak amerikai egyetemeket találunk. Első a Massachusettsi Műszaki Intézet, második a Harvard-, harmadik pedig a Stanford Egyetem.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
